Gyógynövények gyógyhatása, alkalmazása
Száraz legelők elterjedt, szúrós levelű és virágzatú gyomja. A petrezselyemre emlékeztető karógyökerének főzete vizelet- és epekőhajtó hatásáról ismert. Rokona a nálunk jóval ritkább kék iringó (E. planum). A leveléből készült teát régebben gyermekeknek szamárköhögés ellen adták.
A pillangós virágú növény gyógyhatását már a görögök is ismerték. Mélyre hatoló, erőteljes gyökérzete miatt Melius Juhász Péter XVI. században írt gyógyfüves könyvében „ekeakadály” néven említi. Értékes, külföldön is keresett drogja a vizelethajtó, vese-teakeverékek fontos alkotórésze. Különböző epebántalmak, köszvény, reumatikus fájdalmak, nehezen múló bőrbetegségek elleni teákhoz is használják.
A népi gyógyászatban már az ókor óta ismert. Narancssárga tej nedvét sárgaság ellen használták. A tudomány igazolta gyógyhatását. Erősen mérgező drogját ma már kizárólag a gyógyszeripar dolgozza fel. Fájdalomcsillapító hatása a morfinéhoz hasonló, a mákfélék rokona. Friss hajtásának nedve irtja a szemölcsöt.
Hangyasavat, hisztamint tartalmazó törékeny szőreinek bőrizgató tulajdonsága közismert. Régebben a növény friss hajtásával ütögették a reumásokat. Teáját évszázadok óta fogyasztják ízületi betegségek ellen. Erősítő, vizelethajtó vértisztító, tejelválasztást serkentő teakeverékek alkotórésze.
Erősen mérgező! Latin neve is erre utal: a görög mitológiában Atroposz volt az egyik sorsistennő. Legfőbb hatóanyaga az atropin, mely pupillatágító hatása miatt veszélyes szépítőszer volt a középkorban (belladonna = szép asszony), ma is nélkülözhetetlen a szemészetben. Szeszes italok bódító hatását is fokozták vele. Mérgezési tünetei a dühöngő őrültek viselkedéséhez hasonlítanak. Hatóanyagait a gyógyszeripar ma is nagy mennyiségben használja görcsoldók, fájdalom-csillapítók előállításához. Galócamérgezés ellen hatásos szer.