Birsalma

A birsalma (Cydonia oblonga) a kulturális emlékek szerint több mint négyezer éve ismert, és egyes Biblia-fordítók, -elemzők szerint az a bizonyos tiltott alma is birs volt valójában.

A birsalmát valaha szerették és megbecsülték, aztán elfelejtették és mellőzték, azonban ez a gyümölcs manapság reneszánszát éli a konyhában és a gyógyászatban egyaránt.

A birsalma (Cydonia oblonga) a kulturális emlékek szerint több mint négyezer éve ismert, és egyes Biblia-fordítók, -elemzők szerint az a bizonyos tiltott alma is birs volt valójában.

Őshazája valószínűleg Perzsia, Turkesztán és a Kaukázus vidéke, más források szerint Törökország (a mai napig a legtöbb birsalmát felhasználó ország). Latin neve krétai származásra utal: a görögök által ismert közönséges változatra valószínűleg a nemzetség egyik jobb változatát oltották Krétán. Elterjesztésében mindenesetre a görögöknek és a rómaiaknak döntő szerepük volt, így jutott el Európa északibb részeire is. Amerikába a korai telepesek vitték be és nemesítették tovább. Mivel a meleget kedveli, többnyire azokon a tájakon ültetik, ahol szőlőt is termesztenek.

Todjon meg többet   🠞

Angyalgyökér (Angelica archangelica)

Angyalgyökér (Angelica archangelica)

Magas hegyvidéki patakpartok nagy termetű, ernyős virágú növénye. Régi hit szerint angyal (angelus) hirdette gyógyhatását. Illóolajat, angelicasavat tartalmazó gyöktörzsét tea vagy alkoholos kivonat formájában használják fel. Vizelet- és szélhajtó hatású. Elősegíti az emésztést, étvágyjavító. Külsőleg fürdővízbe áztatva enyhíti az izomfájdalmakat, gyógyítja a köszvényt és a reumát. Teáját idegkimerültség, álmatlanság esetén is eredménnyel használhatjuk.

Fehér fűz (Salix alba)

Fehér fűz gyógynövény

Latin neve:  Salix alba.

A fűzfélék népes és változatos családjának a tagja, folyópartok, ártéri ligeterdők tömeges fája. Kérge sok szalicint tartalmaz, erre utal tudományos neve is.

Ez a faj kb. 5 m magasra nő, folyók, patakok, tavak mentének jellemző fája. Fiatal ágai sárgák, a vastagabbak zöld színűek, hosszú és keskeny lándzsás leveleinek fonákja fehéres.

Lecsüngő, gyakran földig hajló ágú változatát nevezik szomorúfűznek, díszfaként is ültetik.

Jó izzasztó, lázcsillapító szer. Ízületi bántalmak (köszvény, csúz, reuma), valamint hűléses megbetegedések ellen is használják. Csersavtartalma miatt hasmenésre, női szervek nyálkahártya gyulladására is jó.

Todjon meg többet   🠞

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Sztyepprétjeink ma már erősen megritkult szép virága. Mérgező! A népi gyógyászatban teájával az asztmatikus görcsöket csillapították, fejfájás enyhíté sére itták. Vesebetegségek, köszvény, csúz gyógyítására ritkán még ma is használják.

Orvosi szappanfű (Saponaria officinalis)

Drogjának hatóanyaga a szaponin. Nyálkaoldó, köptető hatása miatt egykor fontos köhögés elleni szer volt. Ma már erre a célra inkább a hasonló tulajdonságú, de kevésbé mérgező fátyolvirágot gyűjtik. A középkorban a vérbaj egyik keresett gyógyszere volt. Bőrbetegségek, reuma, köszvény ellen is használták.