Birsalma

A birsalma (Cydonia oblonga) a kulturális emlékek szerint több mint négyezer éve ismert, és egyes Biblia-fordítók, -elemzők szerint az a bizonyos tiltott alma is birs volt valójában.

A birsalmát valaha szerették és megbecsülték, aztán elfelejtették és mellőzték, azonban ez a gyümölcs manapság reneszánszát éli a konyhában és a gyógyászatban egyaránt.

A birsalma (Cydonia oblonga) a kulturális emlékek szerint több mint négyezer éve ismert, és egyes Biblia-fordítók, -elemzők szerint az a bizonyos tiltott alma is birs volt valójában.

Őshazája valószínűleg Perzsia, Turkesztán és a Kaukázus vidéke, más források szerint Törökország (a mai napig a legtöbb birsalmát felhasználó ország). Latin neve krétai származásra utal: a görögök által ismert közönséges változatra valószínűleg a nemzetség egyik jobb változatát oltották Krétán. Elterjesztésében mindenesetre a görögöknek és a rómaiaknak döntő szerepük volt, így jutott el Európa északibb részeire is. Amerikába a korai telepesek vitték be és nemesítették tovább. Mivel a meleget kedveli, többnyire azokon a tájakon ültetik, ahol szőlőt is termesztenek.

Todjon meg többet   🠞

Vadrózsa (Rosa fajok)

Erdőszéleken, cserjésekben gyakoriak. Áltermésüket, a csipkebogyót gyűjtik. Kiváló vitaminforrás, jelentős C-vitamin-tartalma a citroménak tízszerese, de A-, B-, K- és P-vitamint, vasat, magnéziumot is tartalmaz. Már az ókori hajósnépek is a skorbut gyógyszerének tartották. Tea, szörp, bor, lekvár formájában fogyasztjuk. A kellemes ízű tea és szörp kedvelt üdítő, erősítő ital, a szervezet C-vitamin-szükségletét bőségesen fedezi. A Viroma szörp magas vérnyomású, érelmeszesedésben szenvedő betegek gyógyitala. A Rosavit csipkebor étvágygerjesztő, erősítő. A csipkebogyó vese- és hólyagbántalmak esetén ajánlott teák alkotórésze.