Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
Nyugat-Európában honos. A VIII. századtól a kolostorkertek termesztett dísze. Vizelethajtó hatását az ókor orvosai is ismerték. A XVIII. század javasasszonyai a vízkórságot (szív- vagy vesebetegségek kísérője) a növény leveleiből főzött teával gyógyították. Napjainkban életmentő jelentőségű. Mérgező hatóanyaga – a digitalis-glikozid – a szívgyógyszergyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. A digitaliskészítmények növelik az elégtelenül működő szív teljesítőképességét, megszüntetik a vizenyőt, ödémát okozó keringési zavarokat. Rokona a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) nálunk vadon is él, hasonló hatóanyagokat tartalmaz. De a belőle készült gyógyszer (Isolanid) nem …